Hogy megnyisd szemeiket… hogy bûneik bocsánatát vegyék és osztályrészt azok között, akik megszenteltettek a bennem való hit által” (Csel 26,18).
“Az egész Újszövetségben ez a vers foglalja össze a legnagyszerûbben Jézus Krisztus tanítványának missziói munkáját.
A kegyelem elsõ, fejedelmi mûvét ezek a szavak foglalják össze: “hogy bûneik bocsánatát vegyék”. Amikor valakinek nincsenek személyes megtapasztalásai, ez majdnem mindig azért van, mert még sohasem kapott semmit. Hogy valaki megszabadult-e, annak egyetlen jele az, hogy kapott valamit Jézus Krisztustól. Nekünk, Isten szolgáinak, az a dolgunk, hogy felnyissuk az emberek szemét: hadd forduljanak a sötétség helyett a világosság felé. De ez még nem szabadítás, csak megtérés: a felébredt ember fárasztó keresése. Talán nem elhamarkodott állítás azt mondanom, hogy a névleges keresztyének nagy többsége ide tartozik: szemeik megnyíltak már, de még nem kaptak semmit. A megtérés még nem újjászületés.
(tovább…)