Carl Eichhorn: Isten műhelyében -Az ember – mint Isten képe

2019.02.15.

Teremté tehát az Isten az embert az õ képére, Isten képére teremté õt.
(1 Mózes 1, 27)

Ebben a lendületesen megfogalmazott mondatban van valami felemelõ: az a hallatlanul nagy tény, hogy az ember Isten képmása. Micsoda magasztos pillanat volt az, mikor Isten az ember megalkotásával feltette a koronát teremtõi művére. Kevéssel tette őt kisebbé önmagánál, ahogy a 8. zsoltárban olvassuk. Dicsõséggel és tisztességgel koronázta meg őt. Igaz ugyan, hogy a teremtés minden egyéb mûvén is ott van Isten pecsétje, de az ember Isten fenségébõl kapott valamit. Úrrá tette õt Isten a földön és mindent lábai alá vetett. Ilyen értelemben lett Isten képmása. Isten értelemmel és akarattal ajándékozta meg. Nemcsak lelke, hanem szelleme is van. Isten szabadságot adott neki.

De az ember istenképûsége, mely lehetõvé teszi, hogy uralma alatt tartsa a világot, kell hogy az Isten iránt való engedelmességben gyökerezzék, mert az ember nem Isten, hanem csak teremtmény és ezért Istentõl függ. Szabadsága annyiból áll, hogy önként, tehát nem kényszerbõl rendeli alá magát Istennek.

Az embernek – mint Isten képének – közösségben kell lennie õsképével. Közösség azonban csak hasonló lények között lehetséges. Ember és állat között nincs teljes közösség. De az ember
személyiség és ezért képes arra, hogy valóságos kapcsolatban legyen Istennel. Teremtésének pillanatától kezdve Isten iránt való vonzalom élt lelkében; nem akart és nem tudott õnélküle meglenni.

Sajnos, az ember eldobta magától koronáját. A bûneset következtében istenképûségét eljátszotta. Isten iránt való engedetlensége következtében a teremtett dolgok rabszolgája lett és saját vágyai fogságban tartják. Igaz ugyan, hogy értelme és akarata révén még
mindig uralkodik a természet felett, de már nem isteni értelemben, hanem zsarnoki és kizsákmányoló módon. Nem tekinti magát többé Isten szolgájának és sáfárának, nem gondozza szeretõ módon az õ mûveit, hanem mindazt, amit Isten kezébe adott, önzõ módon
kizsákmányolja.

A bûnbeesett ember önmagát keresi és önmagát veszíti el. Önmagát ülteti a trónra és önmagát alacsonyítja le. Csak akkor lesz ismét ember, ha egészen Istennek veti alá magát és csak amíg Istennek szolgál, uralkodik teljes és isteni értelemben.

2 hozzászólás a(z) “Carl Eichhorn: Isten műhelyében -Az ember – mint Isten képe” bejegyzéshez

  1. Valóban kardinális dolog, hogy képesek legyünk élő közösségben lenni, kapcsolatban lenni Istennel, és akaratunkat alárendelni Isten uralmának. Fontos, hogy az ember a tudását, ismeretét, képzettségét, gazdaságát rendelje alá Isten uralmának, Istent és embertársait szolgálja vele és ne csak saját önző érdekeit, főleg ne diabólikus hatalmakat. Minden felekezetnek vannak saját hitelvei: ezt szabad, ezt nem lehet, melyek nincsenek benne a Szentírásban és rendben lévőnek tartják az iratlan törvények hozzáadását. Az Isten beszédéhez való hozzátétel éppolyan helytelen, mint az elvétel, vagy megváltoztatás. Isten akaratát mindig el kell választani, nemzeti keresztény köntösbe bujtatott hagyományoktól, és egyházi tradícióktól. Isten igéjének pozitív hatásait semlegesíti valaki, ha az emberi tradíciókat Isten szava fölé emeli. Hitünk és cselekedeteink Isten Igéjén alapuljanak, ne pedig egyházunk, felekezetünk és nemzetünk hagyományain. “Semmit se tegyetek ahhoz az Igéhez, amelyet én kijelentek, se el ne vegyetek abból”!! Üdv Imre!

    Kedvelés

    1. Egyet értek! Jézus maga inti a vallási vezetőket, amikor hagyományaikat igei rangra emelik: “ti pedig miért szegitek meg Isten parancsolatát a ti hagyományotokért? Mert Isten ezt mondta: „Tiszteld apádat és anyádat”, és ezt: „Aki gyalázza apját vagy anyját, halállal bűnhődjék.” Ti pedig azt tanítjátok, hogy aki ezt mondja apjának vagy anyjának: Áldozati ajándék az, amivel kötelességem volna téged megsegíteni – annak nem kell tisztelnie az apját. Így tettétek érvénytelenné Isten igéjét a ti hagyományotokért. Képmutatók, helyesen prófétált rólatok Ézsaiás: „Ez a nép –ajkával tisztel engem, szíve azonban távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha tanításként emberi parancsolatokat tanítanak.” (Mt 15,3-9) Nem értem, hogy a mai vallási vezetők hogyan nem értik ezt, és honnan van bátorságuk ma tucatjával ugyanezeket megtenni?! Az ő hamis hagyomány-tanításaik miatt tévelyegnek olyan sokan.

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Helyszín H-9200 Mosonmagyaróvár, Zrínyi Miklós u. 18. Telefon +36 70 866 5220 Email cím movarikereszteny@gmail.com Óra Ószövetségi Bibliaóra: minden szerdán 18.00-tól | Újszövetségi Bibliaóra: minden vasárnap 17.00-tól | Úrvacsorai Istentisztelet: minden hónap első vasárnapján 17.00-tól (téli időben 16.00-től)
search previous next tag category expand menu location phone mail time cart zoom edit close